Ákos depuis Bordeaux

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Ti tudjátok, hogy készülnek a hordók? Kik készítik őket, milyen módszerrel? Én magam sem gondoltam bele, de volt szerencsém a Sylvain hordókészítő üzemében járni, és elképesztő élményben volt részem! A hordókat Magyarországon jellemzően a kádárok készítik. Fun fact: a kádár a szláv kad szóból ered, ami tartályt, dézsát jelent (innen jön például a magyar fürdőkád szavunk is). De azt kevesen tudják, hogy milyen folyamatokon mennek végig ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett hordó, és főleg a borászatban használatos hordó “megszülessen”. A Sylvain hordókészítő üzemben nekem volt szerencsém végigmenni a teljes folyamaton: láttam a tölgyfa rönköket, láttam, ahogy azokat méretre darabolták, pörkölték, faragták és csiszolták, egészen addig, amíg hordó lett belőlük. Örülök, hogy ezt a tudást élőben, tapasztalatok útján is elsajátíthattam.  Miközben a fahordóknak óriási jelentősége van még ma is a borászatban: a nagy értékkel rendelkező boraink legnagyobb része fahordóban érlelődik, és a...