Ugrás a fő tartalomra

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során.

Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz.

Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt over-the-row harvester, vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer rendkívül precízen szabályozza a gép dőlésszögét, a rázást, a magasságot és az egyensúlyt – mindezt azért, hogy még lejtős, domboldali területeken is biztonságosan és hatékonyan lehessen szüretelni.


Ezek az élmények számomra azért is különösen értékesek, mert otthon, Egerben ilyen mértékben és ilyen eszközökkel nem volt lehetőségem megismerkedni. Ez a fajta gyakorlati tudás nemcsak önbizalmat ad, hanem egy sokkal reálisabb képet is arról, hogyan működik a modern szőlészet a mindennapokban.

Ez a képzés számomra nemcsak új ismereteket jelent, hanem új készségeket, és új perspektívát is. Megtanulom tisztelni a gépeket, érteni a működésüket, és felismerni azt, hogy a szőlészet ma már legalább annyira mérnöki és logisztikai kérdés, mint agronómiai. És talán ez az egyik legnagyobb hozadéka ennek az időszaknak: hogy nemcsak borászati szemmel, hanem rendszerszinten kezdek gondolkodni a szakmáról.

____

Az itt szerzett élményeket és tudást az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatásával gyűjtöm, akik lehetővé tették, hogy megismerjem Bordeaux borvidékeinek világát.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is!
Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:
👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi lesz veled, öreg tőke?

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Amire senki nem gondol: A hordók

Ti tudjátok, hogy készülnek a hordók? Kik készítik őket, milyen módszerrel? Én magam sem gondoltam bele, de volt szerencsém a Sylvain hordókészítő üzemében járni, és elképesztő élményben volt részem! A hordókat Magyarországon jellemzően a kádárok készítik. Fun fact: a kádár a szláv kad szóból ered, ami tartályt, dézsát jelent (innen jön például a magyar fürdőkád szavunk is). De azt kevesen tudják, hogy milyen folyamatokon mennek végig ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett hordó, és főleg a borászatban használatos hordó “megszülessen”. A Sylvain hordókészítő üzemben nekem volt szerencsém végigmenni a teljes folyamaton: láttam a tölgyfa rönköket, láttam, ahogy azokat méretre darabolták, pörkölték, faragták és csiszolták, egészen addig, amíg hordó lett belőlük. Örülök, hogy ezt a tudást élőben, tapasztalatok útján is elsajátíthattam.  Miközben a fahordóknak óriási jelentősége van még ma is a borászatban: a nagy értékkel rendelkező boraink legnagyobb része fahordóban érlelődik, és a...