Ugrás a fő tartalomra

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során.

Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz.

Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt over-the-row harvester, vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer rendkívül precízen szabályozza a gép dőlésszögét, a rázást, a magasságot és az egyensúlyt – mindezt azért, hogy még lejtős, domboldali területeken is biztonságosan és hatékonyan lehessen szüretelni.


Ezek az élmények számomra azért is különösen értékesek, mert otthon, Egerben ilyen mértékben és ilyen eszközökkel nem volt lehetőségem megismerkedni. Ez a fajta gyakorlati tudás nemcsak önbizalmat ad, hanem egy sokkal reálisabb képet is arról, hogyan működik a modern szőlészet a mindennapokban.

Ez a képzés számomra nemcsak új ismereteket jelent, hanem új készségeket, és új perspektívát is. Megtanulom tisztelni a gépeket, érteni a működésüket, és felismerni azt, hogy a szőlészet ma már legalább annyira mérnöki és logisztikai kérdés, mint agronómiai. És talán ez az egyik legnagyobb hozadéka ennek az időszaknak: hogy nemcsak borászati szemmel, hanem rendszerszinten kezdek gondolkodni a szakmáról.

____

Az itt szerzett élményeket és tudást az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatásával gyűjtöm, akik lehetővé tették, hogy megismerjem Bordeaux borvidékeinek világát.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is!
Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:
👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az új otthon 12 négyzetméteren

A kaland elkezdődött! A mutatvány, hogy eljussak Bordeaux-ba Szegedről, nagyjából 23 órámba telt… A jövőben kétszer is meggondolom, hogy mennyit spórolok a kényelmemen. A reptéri váróban, a vonaton és a villamoson töltött órák alatt volt időm átgondolni, mit is jelent valójában az  „ új fejezet ”  és hogy tulajdonképpen mit is várok el ettől a kalandtól. Aztán megérkeztem – kicsit gyűrötten, de annál kíváncsibban. Az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem az új szobámba. Tulajdonképpen nem is tudtam eldönteni, hogy most lakásban, kollégiumban vagy egy minimalista művészeti installációban vagyok-e. Egy magyar kollégiumhoz képest luxus, egy igazi lakáshoz képest puritán és hiányos. De mindegy – ez a  12 négyzetméter az új otthonom!  Már csak fel kell öltöztetni, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy steril kórházi szoba. Másnap elhatároztam, hogy a „kellemeset a hasznossal” elvén elindulok városnézni, miközben beszerzem az alapvető holmikat. Bordeaux pont olyan volt, min...
Megjegyzés küldése
További információk

A Ciron partján és a bor szívében

Amint beindult az egyetem, jöttek az első közös programok a csapattal, amik nemcsak tanulásról, hanem ismerkedésről is szóltak. Egyik nap például kajakozni vittek minket a Ciron folyóra, Sauternes-tól nem messze. A víz hideg volt, a nap szinte már őszi, de a hangulat baráti és lelkes. A folyó (patak?) mentén evezve a tanárunk mesélte, hogy ez a hűvös, ködös vízáram az oka annak a különleges mikroklímának, ami a Sauternes-i borok nemesrothadását előidézi – a botritisz itt áldás. A mi Tokajunkhoz hasonló csoda történik itt is, csak más nyelven, más hagyománnyal. A túra után a Domaine Charrier-Carbonnieu borászatnál kóstoltuk meg a helyi borokat: aranyszínű, selymes, mézes illatú Sauternes-eket, amiknek minden kortyában ott volt a nap, a víz és az idő. A következő hétvégén saját indíttatásból már a tengerparton voltunk: Arcachon ! Egy hely, ami annyira franciásan elegáns, hogy az ember szinte attól érzi magát gazdagabbnak, ha végigsétál a parton. A házak, a kikötő, az osztrigák – minden...
Megjegyzés küldése
További információk

Őszi metszéspont

Megihletődtem, és kedvem támadt versbe szedni goldolataimat. Elvégre ez mégis csak egy romantikus szakma! Őszi metszéspont Egerből indultam, tufás emlékekkel a cipőm talpán, hol a sorok közt Kadarka suttog. Most Bordeaux köde tanít, más nyelven, de mégis van híd. A levelek itt lassan engednek, rozsdától aranyig tart a búcsú. A reggel párája ráül a huzalokra, a tőkék hasonlítnak végtagokra. Tanulok figyelni: miként hull le a lomb. Kényszerből vagy akartból? Ahogy én váltok helyet, országot, nyelvet, arcot, tovább... gondolatot. Tanulok metszeni: számolok rügyet, sebet, reményt, hogy mi maradjon, s mi legyen felejtés. Mert nem pusztítás minden vágás, néha csak tisztulás, iránymutatás. Néhány táblával odébb egy gép dolgozik kegyetlen pontossággal, kifésüli a tőkéket a földből, gyökérrel keveredett múlttal. Reccsenés és fémhang keveredik, mintha kérdené mit csinálok, amikor ez megy napestig? Eger és Bordeaux két sor ugyanabban az ültetvényben, az ősz pedig összeköti őket nehézségben, csend...
Megjegyzés küldése
További információk