Ugrás a fő tartalomra

Montpellieri kalandok

Márciusban több helyre is volt szerencsém ellátogatni, és ismét temérdek új ismeretet sikerült szereznem! Ez a bejegyzés a Montpellieri és környéki látogatásaimat mutatja be nektek, Franciaország Languedoc-Roussillon borrágiójában.

A két hét, amit Montpellierben töltöttem, rendkívül izgalmas volt. Jártam például egy oltványkészítő üzemben, ahol láttam, milyen precizitással dolgoznak az oltvány kiválasztásától, a méretre vágáson át a fertőtlenítésig. Erre eredetileg a phylloxera miatt volt szükség, és ugyan más okok is meghúzódhatnak az oltvány biztosítása mögött, az elsődleges a gyökértetű elszaporodása.

Megismertem a Noilly Pratt üzemében készülőVermutot, amit régi, öreg hordókban készítettek - ezek az úgynevezett ürmös borok, ami egy likőrbor, amik ürömfüvet illetve néha más gyógynövényeket is tartalmaznak. Érdekesség, hogy ez a márka volt II. Erzsébet egyik kedvenc itala.

A legérdekesebb ugyanakkor a térség történelme. Az egykori római birodalomból nagyon sok emlék, épület, szobor maradt meg, illetve a múzeumokban is láthattam a római birodalom örökségét. Viaduktok, akropoliszok, templomok és amfiteátrumok. Megismerhettem, hogy a rómaiak milyen tevékenységeket folytattak, például Nîmes-ben és Arles-ben, ahol a rómaiak hatalmas borkereskedelmi tevékenységet folytattak, melyeket jellemzően amfórákban hoztak a térségbe. Az amfórák különlegessége, hogy rávésték, honnan származik, az amfóra színe, alakja és anyaga által könnyen beazonosítható annak származási helye. Tulajdonképpen részben innen ered a bor marketingje, ezek valójában a gyökerei az eredetvédelmi rendszerünknek.

És még egy érdekesség a végére: Arles-hez köthető Vincent van Gogh, akinek nem egy festményét a környékbeli táj ihlette, így olyan volt, mintha egy festményben sétálnék végig.

____

Az itt szerzett élményeket és tudást az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatásával gyűjtöm, akik lehetővé tették, hogy tanulmányaim során Franciaországot járjam.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is!
Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:
👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi lesz veled, öreg tőke?

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során. Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz . Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt o ver-the-row harvester , vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer re...

Amire senki nem gondol: A hordók

Ti tudjátok, hogy készülnek a hordók? Kik készítik őket, milyen módszerrel? Én magam sem gondoltam bele, de volt szerencsém a Sylvain hordókészítő üzemében járni, és elképesztő élményben volt részem! A hordókat Magyarországon jellemzően a kádárok készítik. Fun fact: a kádár a szláv kad szóból ered, ami tartályt, dézsát jelent (innen jön például a magyar fürdőkád szavunk is). De azt kevesen tudják, hogy milyen folyamatokon mennek végig ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett hordó, és főleg a borászatban használatos hordó “megszülessen”. A Sylvain hordókészítő üzemben nekem volt szerencsém végigmenni a teljes folyamaton: láttam a tölgyfa rönköket, láttam, ahogy azokat méretre darabolták, pörkölték, faragták és csiszolták, egészen addig, amíg hordó lett belőlük. Örülök, hogy ezt a tudást élőben, tapasztalatok útján is elsajátíthattam.  Miközben a fahordóknak óriási jelentősége van még ma is a borászatban: a nagy értékkel rendelkező boraink legnagyobb része fahordóban érlelődik, és a...