Ugrás a fő tartalomra

Három hónap Elzász szívében

A képzés során kötelezően elvégzendő gyakorlatomat az Elzászban (Alsace) tartományban található Wettolsheimben, a Domaine Barmès-Buecher borászatban végezem. Ebben a bejegyzésben szeretném nektek bemutatni a tartományt, valamint magát a Domaine-t.

Elzász Franciaország északkeleti és egyben  egyik leghűvösebb és legszárazabb régiója köszönhetően a  kontinentális klímának és a  földrajzi tényezőknek - mint a Vosges és a Rajna medencéje. A német befolyás miatt ebben a térségben a fajtaborok a jellemzőbbek, míg máshol Franciaországban a házasítások készítenek. Szintén a német befolyás hatására a térség fő fajtái közé tartozik a Rajnai rizling (Riesling, ahogy nemzetközileg hivatkozunk rá), a Fűszeres tramini (azaz a Gewürtztraminer), valamint a Szürkebarát (Pinot gris). A német hatás megjelenik a borászati praktikákban is, úgynevezett foudre-kat használnak, és viszonylag magas az átlagos tőkemagasság is.

Wettolsheim a régió keleti részén, a német határtól nem messze fekszik, Colmartól közel 5 kilométerre. Csendes falu, mely jellemzően kiterjedt szőlőültetvényeiről és borászatáról híres. A falu megtartotta, hagyományos, elzászi hangulatát, favázas házak, virágos utcák és terek jellemzik. Ebben a faluban van a Domaine Barmès-Buecher borászat is, ahol három hónapot töltök, és amely a tézisem számára is meghatározó helyszín.

A birtok és a borászat hivatalosan 1985-ben alapult, amikor Geneviève Buecher és François Barmès házasságával egyesítették a két család birtokait. A birtok még ma is teljes egészében a család tulajdonában van. A borászat a kilencvenes években állt át biodinamikus gazdálkodásra, reagálva a mezőgazdaság nagy vegyszerhasználatnak talajéletre gyakorolt negatív hatásaira. A Domaine 19 hektár szőlőültetvényt művel, ebből 13 hektár a család tulajdonában van, a fennmaradó részt bérlik. Ezek a területek a régióban több közeli település közt oszlanak meg, amely egyúttal hozzájárul a birtok terroir-alapú filozófiájához. A borászat egy évben átlagosan 120 000 palack bort tudnak kitermelni.

A birtok átfogó célja olyan borok készítése, amelyek hitelesen tükrözik a terroir, az évjárat és a borász közötti kölcsönhatást, miközben teljes mértékben összhangban maradnak a biodinamikus és környezetileg fenntartható elvekkel, ezért meglátásom szerint számomra meghatározó szakmai tapasztalattal és gyakorlattal fogok hazatérni három hónap múlva.

_____

Az Elzászban szerzett tapasztalatokért köszönettel tartozom az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek, hogy támogatásával segítette tanulmányaimat.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is! Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:

👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi lesz veled, öreg tőke?

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során. Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz . Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt o ver-the-row harvester , vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer re...

Amire senki nem gondol: A hordók

Ti tudjátok, hogy készülnek a hordók? Kik készítik őket, milyen módszerrel? Én magam sem gondoltam bele, de volt szerencsém a Sylvain hordókészítő üzemében járni, és elképesztő élményben volt részem! A hordókat Magyarországon jellemzően a kádárok készítik. Fun fact: a kádár a szláv kad szóból ered, ami tartályt, dézsát jelent (innen jön például a magyar fürdőkád szavunk is). De azt kevesen tudják, hogy milyen folyamatokon mennek végig ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett hordó, és főleg a borászatban használatos hordó “megszülessen”. A Sylvain hordókészítő üzemben nekem volt szerencsém végigmenni a teljes folyamaton: láttam a tölgyfa rönköket, láttam, ahogy azokat méretre darabolták, pörkölték, faragták és csiszolták, egészen addig, amíg hordó lett belőlük. Örülök, hogy ezt a tudást élőben, tapasztalatok útján is elsajátíthattam.  Miközben a fahordóknak óriási jelentősége van még ma is a borászatban: a nagy értékkel rendelkező boraink legnagyobb része fahordóban érlelődik, és a...