Ugrás a fő tartalomra

Erről írom a tézisem

A wettolsheimi gyakorlatommal párhuzamosan a tézisemmel is foglalkozom, melyben a Szürkebarátot és a Rajnai rizlinget hasonlítom össze, abból a szempontból, hogy a klímaváltozás milyen mértékben változtat a két szőlőtípus korai fejlődésén.

Témaválasztásom oka több tényezőre is visszavezethető, melyek mind-mind sarkalatos kérdéseket vetnek fel a szőlészek és borászok számára. A klímaváltozás miatt elcsúszó fenológiai fázisok hatással lehetnek a fertőzési nyomásra és a tavaszi fagyokra. Ez a szőlészeti beavatkozások időzítését is befolyásolja, emellett a termelők azt szeretnék, hogy a meglévő fajtákat adaptálni tudják a változó klimatikus körülményekhez, semmint hogy új fajtákat vezessenek be az egyes tradicionális bortermő régiókban. Mindezek azt eredményezik, hogy a szőlőfajtákat folyamatosan vizsgálni és ellenőrizni szükséges már a fejlődés korai fázisában, ugyanis a változó körülmények nem várt hatást gyakorolhatnak a szőlőre, és ezzel egyúttal a bortermelésre is.

Az említett  két szőlőültetvény sajátossága, hogy ugyanazon domborzati- illetve talajtényezők hatnak rájuk, és ugyanazon biodinamikus stratégiát alkalmaztak a termesztésükkor, ezt követően pedig standard szezonális művelés következett.

Terveim szerint a tézisemben főképp a korai vegetatív fejlődésre fogok összpontosítani, amikor is a klímaváltozás potenciális hatásai leginkább kimutathatóak lehetnek. A terepi megfigyeléseket emiatt hetente, a változások pontos rögzítésével teszem, mely magába foglalja majd a hajtások hosszát, a levelek számát, a fürtök számát és a fürttengely hosszát, a levelek területét, a levélnyél hosszát és a fertőzési nyomást. A heti megfigyelések során véletlenszerűen választom ki a tőkéket a megfigyeléshez. A betegségek előfordulási gyakoriságát a tüneteket mutató levelek százalékában, míg a súlyosságot vizuálisan becsülöm meg az érintett szövetek aránya alapján.

Reményeim szerint ez a kutatás segít jobban megérteni a klímaváltozás pontos hatásait a szőlőre, megérteni a különbségeket a két szőlőfajtára gyakorolt esetleges különböző hatásokat, valamint felmérni a szükséges védekezési lehetőségek kialakítását. 

_____

A szakdolgozatomhoz szükséges tapasztalatok megszerzéséért köszönettel tartozom az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is! Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:

👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi lesz veled, öreg tőke?

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Az új otthon 12 négyzetméteren

A kaland elkezdődött! A mutatvány, hogy eljussak Bordeaux-ba Szegedről, nagyjából 23 órámba telt… A jövőben kétszer is meggondolom, hogy mennyit spórolok a kényelmemen. A reptéri váróban, a vonaton és a villamoson töltött órák alatt volt időm átgondolni, mit is jelent valójában az  „ új fejezet ”  és hogy tulajdonképpen mit is várok el ettől a kalandtól. Aztán megérkeztem – kicsit gyűrötten, de annál kíváncsibban. Az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem az új szobámba. Tulajdonképpen nem is tudtam eldönteni, hogy most lakásban, kollégiumban vagy egy minimalista művészeti installációban vagyok-e. Egy magyar kollégiumhoz képest luxus, egy igazi lakáshoz képest puritán és hiányos. De mindegy – ez a  12 négyzetméter az új otthonom!  Már csak fel kell öltöztetni, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy steril kórházi szoba. Másnap elhatároztam, hogy a „kellemeset a hasznossal” elvén elindulok városnézni, miközben beszerzem az alapvető holmikat. Bordeaux pont olyan volt, min...

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során. Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz . Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt o ver-the-row harvester , vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer re...