Wettolsheimtől csupán 5 kilométerre fekszik Colmar, ami a maga módján az egyik legszínesebb város a térségben annak több évszázadra visszanyúló történelmével, kultúrájával, gasztronómiájával és borkínálatával. Ebben a bejegyzésben ezt a maga nemében egyedi várost szeretném nektek bemutatni.
Colmar belvárosában található a LUUQ Café, ahol nemrégiben megfordultam. A kávézó kávékülönlegessége és ínycsiklandozó süteményei mellett lehetőséget biztosított, hogy nyugodt környezetben, zavartalanul dolgozhassak a tézisemen. Mindenképp tudom javasolni a felkeresését! Természetesen, mikor ott jártam, igyekeztem megismerni a várost is, annak történetét, híres alakjait és építészetét.
Colmar Elzász egyik legismertebb városa, amelyet sokan Franciaország legszebb történelmi városai között tartanak számon. Körülbelül 70 000 lakosa van, és Strasbourg után a régió második legnagyobb városa. Bár turisták ezrei keresik fel évente, óvárosa meglepően jól megőrizte középkori és reneszánsz hangulatát. A város különlegessége, hogy a történelem során viszonylag kevés pusztítás érte. Emiatt több száz, 15-17. századi épület maradt fenn, így például a Maison Pfister, a Koïfhus vagy a Maison des Têtes.
Colmarban is megfigyelhető a favázas építészeti stílus, mely a környező városokban is megtalálható, ugyanakkor a belvárosban ez a stílus harmonikusan vegyül a modernebb építészeti elemekkel és a helyi kultúrával. Az épületek gyakori díszítőelemei a virágok, melyek kaspókban nyílnak az ablakokban, de nem egyszer találkozhatunk virágos és színpompás dekorációkkal az épületek homlokzatán. Legismertebb negyede a Petite Venise ("Kis Velence"), ahol a Lauch folyó csatornái között színes favázas házak sorakoznak. A negyed eredetileg halászok, kertészek és borkereskedők lakóhelye volt. Ma csónakázni is lehet a csatornákon, különösen tavasszal és nyáron.
Úgy tartják, hogy Colmar Európa karácsonyi fővárosa. Ezt magam is tapasztaltam, ugyan április van, de több karácsonyi tematikájú üzlettel találkoztam, ahol a legszínesebb, legpompásabb karácsonyi tematikájú díszeket, ételeket és különlegességeket találtam. A városnak a karácsonyi vásárok az egyik legforgalmasabb turisztikai látványossága, októbertől decemberig több ezer turista fordul meg az óvárosban, hogy megtekintse a különlegességeket.
A város történelméhez erősen kötődik egy német-római hadvezér, Lazare de Schwendi, aki a magyar történelem számára is meghatározó; segített felszabadítani országunkat a török megszállás alól. Hősiességéért több birtokot és szőlőst is kapott Elzászban, így például a Château Hohlandsbourg. Amikor visszatért Magyarországról Franciaországba, több szőlőtőkét hozott magával, így került az elzászi régióba például a Szürkebarát is. Ennek a szőlőnek a neve 2007-ig hivatalosan Tokay d’Alsace volt (ami mindazonáltal azért érdekes, mert a mi Tokajunkban nem termesztenek Szürkebarátot - az elnevezés mögött marketing megfontolások szerepelhettek, mivel az elzászi borok koncentráltabbak, így hasonlíthatott a Tokajban készített borokhoz, így az aszúhoz), ugyanakkor az Európai Únióhoz való csatlakozásunkkal az eredetvédelmi törvényeknek megfelelően meg kellett változtatni a nevét.
Összességében számomra nagyon tetszett a város, annak varázsa, az ittlétem alatt még biztosan ellátogatok, mert úgy hiszem, még sok felfedeznivaló van benne.
____
Köszönöm a lehetőséget, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatta utazásomat.
📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is! Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése