Mint ahogy korábban írtam (ITT), tézisemben a Szürkebarátot és a Rajnai rizlinget hasonlítottam össze, abból a szempontból, hogy a klímaváltozás milyen mértékben változtat a két szőlőtípus korai fejlődésén. A megfigyeléseket április 3. és június 7 között végeztem. Most szeretném nektek bemutatni a legfontosabb eredményeimet.
Kezdjük a hajtáshosszal! A megfigyelési időszak elején (április 3.) a hajtáshossz nem különbözött a két szőlő között, viszont május elejétől a rizling gyorsabban növekedett, és a vizsgálati időszak végére a rizling hajtásai átlagosan körülbelül 0,5 méterrel hosszabbak voltak, mint a Szürkebarát hajtásai. A levélszám ennél sokkal érdekesebb, a megfigyelési időszak elején a Szürkebarát sokkal több levéllel rendelkezett, mint a Rajnai rizling, viszont májusban ez utóbbi “utolérte versenytársát”. Ennek ellenére júniusra a rizling szignifikánsan több levéllel rendelkezett, mint a Szürkebarát, ugyanakkor hiába volt hosszabb a rizling hajtása, nem volt annyival több levél rajta.
A szürkebarát 1,5 fürtöt növesztett hajtásonként, a rizling pedig 2,5-t. A két szőlő fürthosszában a megfigyelési időszak közepéig nem volt szignifikáns különbség, viszont ettől kezdődően a Szürkebarát sokkal hosszabb fürtöket növesztett, mint a rizling, és ez a különbség a megfigyelési időszak végéig folyamatosan növekedett. Vajon ez azt jelentheti, hogy a Szürkebarát a fürtök hosszával kompenzálja a fürtök számát? Ez igazán elgondolkodtató!
Összességében kijelenthető, hogy a két fajta között a vizsgált időszakban nem volt megfigyelhető számottevő eltérés vagy lényeges különbség a fenológiai fejlődésükben.
A morfológiai méréseket 2026. május 22-én végeztem fajtánként 30 teljesen kifejlett levélen. Ezek a mérések arra mutattak rá, hogy a levélnyelek a Szürkebarát esetében szignifikánsan hosszabbak, a levélterületben nem mutatkozott számottevő különbség.
A Szürkebarát ampelográfiailag megfelelt a szakirodalomban olvasotthoz képest, ezzel szemben a rizling nagyobb változékonyságot mutatott: más a karéjok száma, más volt az oldalöblök alakja, a levél formája és szőrözöttsége.
A vizsgálati időszak nagy részében nem figyeltem meg mérhető fertőzési nyomást. Sem a fertőzés előfordulása, sem a súlyossága nem érte el az aktív fertőzésre utaló szintet. A szőlőtőkék a megfigyelési időszak alatt vizuálisan egészségesek maradtak.
- A korai vegetatív fejlődésben enyhe különbségek voltak megfigyelhetők, de ezen különbségekhez hozzájárulhatott az ékköves araszoló kártétele, valamint a rizling parcellában történt hajtásritkítás.
- Bár mindkét fajta hasonló fenológiai szakaszokon ment keresztül, a vegetatív növekedési dinamikában, a hajtásszerkezetben és a fürtfejlődésben különböztek. Ugyanakkor ezen eltérések valószínűleg a környezeti feltételeknek, a szőlőültetvény művelésének és a korlátozott mintaelemszámnak tulajdoníthatók.
Bár a szőlészet és borászat számára ezek mind-mind fontos eredmények lehetnek, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a megfigyelések a minta korlátozottsága, az időszakbeli lehatároltság miatt nem általánosíthatók, mindazonáltal hosszabb távú, nagyobb mintavétellel és több szezonnal végzett vizsgálatokkal kell validálni őket, mielőtt bármilyen általános következtetést le lehetne vonni.
______
Kutatásomat Wettolsheimben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatta.
📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is! Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése