Ugrás a fő tartalomra

Hétvége nem marad kihasználatlan!

A gyakorlatom ideje alatt igyekszem minél több helyet meglátogatni, mivel úgy hiszem, ennél jobb lehetőségem nem lesz arra, hogy megismerjek városokat, kultúrákat, történeteket. Ezen Colmar-i bejegyzés után ezeket az élményeket szeretném veletek megosztani.

Strasbourg: a magyarországi választások miatt április 12-én Strasbourgban jártam az ottani magyar konzulátuson, mert fontosnak tartom a választási szabadságot és élni szerettem volna demokratikus jogaimmal. A szavazatom leadása után kihasználtam a napot, és meglátogattam a város nevezetes helyeit. Bár Strasbourgban jártam már korábban, de ezúttal is lenyűgözött a város. Strasbourg különböző negyedei sokszor azt a képzetet keltik, mintha egy másik városba érkeztem volna. Ilyen például a Petite France, amelyre a tipikus elzászi megjelenés a jellemző, emellett a Belváros és a Neustadt inkább németes-osztrákos épületekkel rendelkezik, melyek többségében barokk stílusban épültek. Szintén kiemelkedő az Orangerie, ami viszont már egész modern megjelenésű, ez a negyed ad otthont többek között az Európai Ombudsman és az Európai Unió Parlamentjének is. Strasbourg valóban az európaiság eszmélyében mutatkozik, nem lehet ráhúzni hogy francia vagy német városban vagyunk, inkább egyfajta internacionalitás jellemzi, melyben különböző kultúrák találkoznak és élnek egymás mellett.

Bázel: Svájcban, Németország és Franciaország határában fekszik, világszínvonalú múzeumokkal, a Rajna folyó partján húzódó sétányokkal, hangulatos terekkel. A térségnek van egy magyar történelmi emléke, Áprádházi Szent Gertrúd, IV. Béla lánya a közeli Töss apácazárdában töltötte élete nagy részét, aki hatással volt a bázeli katedrális történetére: Töss címerében a magyar hármas hegy és a kettőskereszt is megtalálható. 

Haut Koenigsbourg, Hohlandsbourg, Trois Châteaux, Haugeneck: Elzász legprominensebb várai, melyeket a Route de Cinq Châteaux köt össze. Az út érdekessége, hogy megépítése feldobta a térség turisztikai vonzerejét, hasonlóan a Route de Vinhoz, mely ezzel párhuzamosan a falvak közt, a szőlőben halad. A várak különböző korok üzenetét hordozzák, és a felújításokat követően is igyekeztek megőrizni a várak értékét. A Haut Koeningsbourg felújított, reneszánsz stílusú vár, a Trois Châteaux és a Haugeneck inkább várromok, míg a Hohlandsbourg inkább egy erődhöz hasonlít, és az én személyes kedvencem (ehhez a várhoz köthető a korábbi bejegyzésben említett Lazare de Schwendi, akinek a régióban a Szürkebarát meghonosítása köszönhető). Hohlandsburg, a Haugeneck és a Trois Châteaux közelében végeztem a gyakorlatom, a szőlészetből és a lakásomból közvetlen ráláttam a várakra, mely egyben tájékozódási pont is volt a számomra.

Eguisheim: Wettolsheimmel szomszédos falu, melynek elképesztően nagy turisztikai vonzereje van kinézete és borkultúrája miatt. A falu megtartotta középkori felépítését, amikor még városfallal volt körülvéve; jelenleg olyan érzése van az embernek, mintha a “Szépség és a Szörnyeteg” rajzfilm falujában találná magát. Eguisheim ugyanakkor nem csak a turisták, de Elzász nemzeti állatának, a gólyáknak is a kedvence, szinte minden tetőn és tornyon gólyafészket lehet látni, akik ilyenkor, tavasszal és kora-nyáron előszeretettel kémlelik a járókelőket fészkeikből.

______

Életreszóló élményeimet és utazásaimat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem támogatta.

📸 Ha tetszett a bejegyzés, nézz be a közösségi oldalaimra is! Ott sokkal több sztorit, képet és pillanatot találsz a bordeaux-i életről:

👉 Facebook
👉 Instagram

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mi lesz veled, öreg tőke?

Horrorfilmbe illő jelenet: ködös idő a reggeli szőlőültetvényen. Egy rendkívül hangos munkagép sziluettje tűnik fel a láthatáron. Már-már egy monstrum, ami nem messze tőlem mozog, alig kivehető, de mégis megriaszt mindenkit. Mi lehet ez? Ez egy markológép, aminek a jelenléte nem szokványos, de szükségszerű. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség rá, miért számolunk fel szőlőültetvényeket? Hiszen pont úgy tartjuk, hogy minél öregebb a szőlő, annál értékesebb a bor. Gondoljunk csak azokra a borokra, melyek olyan szőlőből származnak, melyek ötven, nyolcvan vagy akár száz éves tőkék szőlőjéből készülnek. Ezekből készülnek az egyik  legértékesebb, legminőségesebb és legjobb borok szerte a világon. Akkor mégis miért kell őket kiszedni, megsemmisíteni? A válasz egyértelmű, de annál szomorúbb. Egyrészt, az ültetvény elöregedhet. Felléphet tőkehiány, különbféle betegségek, vagy egyszerűen már nem terem annyit. Ilyenkor a gazdák újratelepítik az ültetvényt akár ugyanazzal, a...

Az új otthon 12 négyzetméteren

A kaland elkezdődött! A mutatvány, hogy eljussak Bordeaux-ba Szegedről, nagyjából 23 órámba telt… A jövőben kétszer is meggondolom, hogy mennyit spórolok a kényelmemen. A reptéri váróban, a vonaton és a villamoson töltött órák alatt volt időm átgondolni, mit is jelent valójában az  „ új fejezet ”  és hogy tulajdonképpen mit is várok el ettől a kalandtól. Aztán megérkeztem – kicsit gyűrötten, de annál kíváncsibban. Az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem az új szobámba. Tulajdonképpen nem is tudtam eldönteni, hogy most lakásban, kollégiumban vagy egy minimalista művészeti installációban vagyok-e. Egy magyar kollégiumhoz képest luxus, egy igazi lakáshoz képest puritán és hiányos. De mindegy – ez a  12 négyzetméter az új otthonom!  Már csak fel kell öltöztetni, hogy ne úgy nézzen ki, mint egy steril kórházi szoba. Másnap elhatároztam, hogy a „kellemeset a hasznossal” elvén elindulok városnézni, miközben beszerzem az alapvető holmikat. Bordeaux pont olyan volt, min...

Nem csak elmélet

A Bordeaux Sciences Agro képzésben olyan dolgokkal is találkozom, amelyekre korábban nem volt lehetőségem Egri tanulmányaim során. Az egyik ilyen élmény számomra a traktorvezetés volt. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de amikor az ember először ül fel egy szőlészeti traktorra, gyorsan rájön, hogy ez nem pusztán „vezetés”. Meg kellett tanulnom, hogyan reagál a gép különböző talajviszonyokra, hogyan kell finoman, mégis határozottan dolgozni a sorok között, és hogyan lehet úgy manőverezni, hogy közben a tőkék és a támrendszer épségben maradjanak. A precizitás itt nem kényelmi kérdés, hanem alapfeltétel. Megtanultam különböző eszközöket is csatlakoztatni a traktorhoz . Az egyik legnagyobb élmény számomra azonban az volt, amikor lehetőségem nyílt o ver-the-row harvester , vagyis sor fölött haladó szüretelőgép vezetésére. Ez már egy egészen más léptékű technológia. Amikor először ültem bele, rögtön szembetűnt, milyen komoly mérnöki munka van ezekben a gépekben. A hidraulikus rendszer re...